Keresőoptimalizálás (SEO)

SEO: mi az a kulcsszó-kutatás? És hogyan zajlik?

A kulcsszókutatás az első lépés, amikor SEO-ról van szó, a keresőoptimalizálás alapja. Ha írni akarsz egy szöveget a weboldaladra, akkor úgy állsz neki, hogy tudod: az emberek mire keresnek rá. Habár ma már másként kezeljük a kulcsszavakat, mint néhány évvel korábban, azért a tartalmakat olyan keresési kifejezések köré érdemes építeni, melyek érdeklik az embereket, azaz időnként rájuk keresnek a Google-ben. (Frissítés 2019. február 12. – Kiegészítettem a kulcsszó-kannibalizmusról szóló fejezetet néhány fontos bekezdéssel)

Mi az a kulcsszó? És miben különbözik a keresési kifejezéstől?

Valószínűleg Te is jó párszor használod nap mint a Google keresőjét, azaz keresőkifejezéseket írsz be a szövegbeviteli mezőbe. A keresőoptimalizáláshoz tudnod kell, hogy mások mire keresnek rá az interneten, azaz milyen keresési kifejezéseket használnak.

Mi az a keresőkifejezés?

A keresőkifejezés lehet egy szó, egy név, vagy akár egy kerek egész kérdés is. Minden egyes ember kicsit máshogy gondolkodik, ezért máshogy fogalmazza meg egy keresési kifejezést, amikor egy bizonyos dolog érdekli. Tehát ugyanazt a dolgot öt különböző ember ötféle keresési kifejezéssel szeretné megtudni.


Segítségre lenne szükséged SEO-kampányodhoz? Több látogatót és vevőt szeretnél elérni egy jobb helyezéssel?


Ráadásul a keresési kifejezések tartalmazhatnak helyesírási hibákat, elírásokat, a szavakat helyettesíthetik benne számokkal, változhat a szórend, mégis elvárják, hogy a megfelelő eredményt adja a kereső.

Mi az a keresési szándék?

A keresési kifejezésekhez különböző keresési szándékok tartoznak. Tehát nem elég ismerni egy keresési kifejezést, tudni kell, hogy milyen szándék húzódik meg mögötte. (Erről később még részletesen lesz szó.)

Hiszen, ha egy kereső által megjelenített weboldal-link nem a megfelelő választ tartalmazza, akkor a felhasználó vagy rá sem kattint, vagy ha igen, azonnal visszatér a találati oldalra, és egy olyan oldalt keres, mely választ ad a kérdésére. A keresési szándék ismerete egy fontos dolog a weboldaltulajdonosok számára SEO-szempontból.

Miben különbözik a keresőkifejezés és a kulcsszó?

Míg Te – ha SEO-zol – nagy erőkkel azon vagy, hogy egy bizonyos kulcsszóra jó helyezést érj el a keresőben, addig az emberek egyszerűen beírnak egy olyan kifejezést a keresőbe, ami éppen eszükbe jut. Amiről azt gondolják, hogy a megfelelő oldalt jeleníti meg számukra. Ilyenkor nem foglalkoznak azzal, hogy mekkora verseny van egy-egy ilyen kifejezésre az oldalak között, nem próbálják meg a tökéletes kifejezést megtalálni.

Egy ideális világban a keresési kifejezés megegyezne a Te kulcsszavaddal, és az oldalad megfelelne a felhasználó keresési szándékának. De a világ nem ilyen, az emberek változatos keresőkifejezéseket használnak. Ezért tisztában kell lenni azzal, hogy a közönséged a való életben miként gondolkodik, mikor mi a szándéka a kereséssel, és ezt figyelembe véve kell megalkotni a megfelelő kulcsszót.

A keresőmotorok persze igyekeznek segíteni a felhasználókat abban, hogy a megfelelő eredménnyel járjanak a keresésnél. Ezért is tesznek javaslatokat egy keresőkifejezés beírásakor, illetve jelzik azt is, hogy mások mire kerestek rá. Ráadásul, ha úgy vélik, hogy a beírt szó nagyon hasonlít egy másik keresőkifejezésre – melyre gyakrabban szoktak rákeresni -, akkor megkérdezi, hogy nem arra akart-e rákeresni. Illetve a kereső olyan találatokat igyekszik mutatni, mely megfelel a kereső céljának.

Mi az a kulcsszó-kutatás?

Ahhoz, hogy megtaláljuk a kulcsszavaidat, kulcsszókutatást kell végezni. A kulcsszó-kutatás révén tudjuk meghatározni azokat a kifejezéseket, melyekre meg kellene jelenned a Google találati oldalain. A kulcsszókutatás segít abban, hogy megtudd, milyen keresési kifejezéseket használ a közönséged.

A valóságban nagyon gyakran előfordul, hogy a weboldaltulajdonosok és a közönségük egész más kifejezéseket használ a weboldalon megjelenő termékekre. Ilyenkor jelentős különbség van a keresési kifejezés és a kulcsszó között. Emiatt a weboldal nem képes elérni a célközönségét. Márpedig azokra a szavakra, melyet nem használ a közönséged, nem célszerű SEO-kampányt építeni.

Egy jó kulcsszókutatás biztosítja azt, hogy a weboldalon ugyanazok a kifejezések jelenjenek meg, mint amiről a termékkel kapcsolatban a közönség is beszél. Még ha ez nem is feltétlenül nyeri el a weboldaltulajdonos tetszését, mert ő egy kicsit másként látja a tevékenysége lényegét.

Ha még a keresési szándékot is sikerül megérteni, akkor az is kiderül, hogy melyek azok a kérdések, melyeket a célközönség általában megfogalmaz a termékkel kapcsolatban. Ez pedig azért fontos, mert ezekre a kérdésekre adhat választ a weboldal jó minőségű tartalmak formájában. Ha pedig nem az a szándék, ami a weboldal számára releváns, akkor nem optimalizál az adott kifejezésre.

Fontos még, hogy a kulcsszavak nem egyetlen szóból álló kifejezések, hiszen gyakran hosszú kifejezésekről van szó. Itt érdemes megemlíteni a long tail kulcsszavak kérdését (melyekről később még bővebben is szó lesz). Ezek speciálisabb, és ezért ritkábban használt kifejezések. Ez nem egyenlő azzal, hogy hosszú, azaz többszavas keresési kifejezésről van szó, de a gyakorlatban általában hosszúak a long tail kulcsszavak. Mivel ritkábban keresnek rájuk az emberek, így kisebb a verseny, és könnyebb jó helyezést szerezni ezekre.

Hogyan alakítjuk ki kulcsszó-stratégiát?

A kulcsszó-stratégia kialakítását nagyon egyszerűen, egy négylépéses folyamatként is fel lehet vázolni. A munka azzal kezdődik, hogy meghatározod – konkrétan leírod -, hogy mi a célkitűzése a cégednek, hogyan határozza meg a küldetésnyilatkozatát. Ezután leírod, hogy melyek azok a kulcsszavak, amelyekre megtalálható szeretnél lenni, és ezek miként kapcsolódnak a közönséged által használt kifejezésekhez. Végül jön az a lépés, amikor minden megfelelőnek bizonyuló kulcsszóra létrehozol egy oldalt a weboldaladon. De lássuk a részleteket!

Mi a küldetésed?

Mielőtt bármilyen kulcsszó-gyűjtésbe belefognánk, át kell gondolni a küldetésed, a céljaid. Olyan kérdésekre kell választ adnod, mint a “ki vagyok?”, “miről szól a weboldalam?”, “mi teszi megkülönböztethetővé?”, és “milyen ígéreteket akarok tenni a weboldalamon?”.

Nagyon sokan nem tudnak kapásból válaszolni ezekre a kérdésekre. Ezért rá kell szánni az időt, hogy megfogalmazd a küldetésnyilatkozatod, a céljaid, mégpedig olyan részletesen, amennyire csak tudod. Ha megvagy a válaszokkal, akkor ezzel meg is tetted az első lépést a kulcsszó-stratégia kialakításában.

Kulcsszó-lista elkészítése

A második lépés a kulcsszó-kutatás során a kulcsszó-lista elkészítése. Mivel már megvannak az alapok, ezek segítségével próbálunk meg betekinteni az ügyfeleid fejébe. Mire keresnek rá az ügyfelek a Te kulcsszavaiddal kapcsolatban? Milyen kulcskifejezéseket használnak, amikor olyan termékekre vagy szolgáltatásokra vadásznak, mint amilyen a Tied is?

A helyzetet bonyolítja, hogy Neked egy piaci rést kell találnod, valamint figyelembe kell venned, hogy mi az, ami megkülönböztet a többiektől. Tehát miben kínálsz mást, többet, mint a konkurencia. Elsősorban az ezekhez kapcsolódó kifejezések azok, melyekre érdemes optimalizálni, mert az kisebb költséggel, és nagyobb sikerrel kecsegtet.

A lista összeállításához persze használhatunk különféle eszközöket. Az egyik alapvető eszköz maga kereső a kapcsolódó kifejezésekkel, a Google Ads kulcsszókeresője vagy a Google Trends. Ezen kívül pedig létezik számtalan webes szoftver, melyekkel kulcsszavakat lehet találni. Az ismerteken túl akadnak közöttük egész érdekes megoldások, például a Spyfu, mellyel kifejezetten a versenytársak kulcsszavait vizsgálhatjuk. De hamarosan rátérünk, milyen kulcsszavak közül válogathatsz, és hogyan gyűjtheted be őket.

A keresési szándék meghatározása

A SEO stratégiák mostanában egyre inkább arra épülnek, hogy a weboldalak válaszoljanak a célközönség által megfogalmazott kérdésekre. Amikor valaki összesűríti egy kulcsszóban azt, amit a Google keresőjétől szeretne megtudni, akkor sokszor van a fejében egy kérdés, amire választ keres. Ezekre a kérdésekre pedig adható egy válasz a weboldaladon.

Persze a szándéka lehet az is, hogy egy bizonyos weboldalt megtaláljon, vagy pedig vásárolna valamit. Ezért is szoktunk megkülönböztetni többféle keresési szándékot:

  • Információs szándék – amikor egy adott témáról szeretne többet megtudni a felhasználó.
  • Navigációs szándék – amikor egy meghatározott weboldalt keres a kereső segítésével.
  • Kereskedelmi szándék – amikor valamit venne a felhasználó, és előtte rákeres a weben. Ilyenkor még nem tiszták a szándéka, csak tapogatózik.
  • Vásárlási szándék – amikor az előzetes tájékozódás után már készen áll a vásárlásra.

Tudnod kell, hogy a közönséged milyen szándékkal érkezik a weboldaladra, és próbáld meg kiszolgálni az igényeiket. Illetve, ha egy keresési kifejezéshez kapcsolódó szándék számodra nem releváns, akkor nem kell rá optimalizálni.

Jöhet az oldalak szövegének elkészítése!

Ezután kerül sor a weboldalak tartalmának elkészítésére a kulcsszavakkal és a keresési szándékkal összhangban. Régebben minden egyes fontos kulcsszóra készült egy külön oldal, ahol rettenetes mennyiségben megjelent az adott kulcsszó. Ez a technika ma már nem működik, mert a Google algoritmusai ennél sokkal fejlettebbek. Próbálják meghatározni a keresési szándékot, és ez alapján személyre szabni a találatokat.  Az a weboldaltulajdonos, aki a legjobb választ adja a felmerülő kérdésekre, a legjobb helyezést éri el.

Létre kell tehát hozni egy jól felépített oldalstruktúrát a kulcsszavakra építve, majd ez alapján elkezdeni a tartalomkészítést. Lesznek közöttük fontosabb kulcsszavak, melyek alá további kapcsolódó kulcsszavak kerülnek a maguk aloldalaival, melyek támogatják ezeket. Ezek egyre inkább a long tail kategóriába tartoznak. A lényeg itt a megfelelő hierarchia kialakítása, hiszen ez a Google-nek is segít az oldalad megértésében. Nem kell azonban egyszerre minden kulcsszóra remek tartalommal előállni, mert ez egy folyamatos munka.

Hogyan határozd meg a keresési szándékot?

Már többször említettem a felhasználói szándékot, mint lényeges tényezőt a kulcsszavak meghatározásánál. A kulcsszó-kutatás során ugyanis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy egy keresési kifejezésnek mekkora a forgalma, milyen nagy a verseny rá, hanem azt is, hogy milyen felhasználói szándék húzódik meg mögötte.

Tehát, ha pusztán az adatokat tekinted, akkor sok kulcsszó tökéletesnek látszik arra, hogy optimalizálj rájuk egy-egy oldalt. Ugyanakkor, ha jobban megvizsgálod ezeket a kulcsszavakat, akkor kiderül, hogy a legtöbbjükhöz kapcsolódó felhasználói szándék nem igazán kapcsolódik a Te céljaidhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy nem éri meg pénzt és időt áldozni rá, mert nem is fog bevételt hozni.

Lehet, hogy erre azt mondod, hogy számodra minden forgalom jó, még az is, ami nem hoz konverziót. Azonban gondolj arra, hogy a Google a találati oldalt is szándék alapján igyekszik összeállítani. Vagyis megpróbálja kitalálni, hogy tőled azt kapják-e az emberek, amit várnak. Így egyáltalán nem biztos, hogy egy forgalmas kulcsszó esetében Te is részesedsz ebből a forgalomból. De ha igen, akkor sem nyersz konverziókat, ami által megtérülne a befektetésed az optimalizálásba.

Fontos tehát a szándék meghatározása. De sajnos a mindenki által használt Google kulcsszótervező vagy egyéb eszközök sem árulják el neked, hogy milyen szándék lapul egy-egy kifejezés mögött, számodra megfelelő-e. Ugyanakkor persze sok információt ki lehet nyerni egy-egy Google-keresésből, ami segíthet a szándék meghatározásában. Hiszen mint az előbb is említettem: a Google bizony igyekszik figyelembe venni a felhasználói szándékot a keresésnél.

Hogyan?

Tehát ahelyett, hogy pusztán a forgalmi adatok alapján válogatnánk a lehetséges kulcsszavak közül, és remélnénk, hogy forgalmat és konverziót is eredményeznek, miért ne használnánk ki a Google algoritmusait a keresési kifejezések mögötti szándék meghatározására?

Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy inkognitó módban rá kell keresni a kiválasztott kulcsszóra, és megvizsgálni a találatokat abból a szempontból, hogy milyen felhasználói szándékot sejt egy-egy keresés mögött a Google.

Az előbbi fejezetben már említettem a négy keresési szándékot: információs, navigációs, kereskedelmi és vásárlási szándék. A kulcsszólistát tehát ki kell egészíteni minden egyes kulcsszó esetében a felhasználói szándékkal és annak pénzügyi értékével (alacsony, közepes, magas). Ezután pedig eldönteni, hogy vajon a szándékot is figyelembe véve megéri-e számodra az adott kulcsszóra optimalizálni, lesz-e belőle bevételed.

Természetesen a felhasználói szándék nem lesz mindig 100 százalékosan tiszta, és könnyű egy kulcsszót vásárlási szándékúnak minősíteni, miközben lehet, hogy nagyobb részt inkább információs szándék húzódik meg mögötte. Tényleg gondosan meg kell tehát nézni egy-egy Google-keresésre a megjelenő találati oldalakat. És a Google-ben jobban megbízhatsz, mint a saját elképzeléseidben, bár nyilván messze nem 100 százalékos ez sem.

Milyen kulcsszavak közül válogathatsz még?

Ha összeállítottad a korábban elmondottak alapján a kulcsszólistád, akkor itt ne állj meg, akadnak még lehetőségek!

Korreláló kulcsszavak

Amikor olyan embereket akarsz elérni, akik még nem állnak készen a vásárlásra, akkor őket az úgynevezett korreláló kulcsszavakkal tudod elérni. Ezek azok a kifejezések, melyekre az emberek a vásárlás előtti időszakban rákeresnek. Ha ezekre is alkotsz tartalmakat, akkor máris közelebb kerültél a potenciális vásárlóidhoz.

A korreláló kulcsszavak megkeresésére a Google alkotott egy könnyen használható eszközt: ez a Google Correlate.  Ha például beírom, hogy keresőoptimalizálás, akkor kapok néhány javaslatot. Elsőre furcsa lehet a lista, de azokat a szavakat tartalmazza, melyekre azok az emberek keresetek, akiket később a keresőoptimalizálás téma is érdekelt.

Tehát, bírod a keresőkifejezést, a bal oldali hasábban pedig kiválasztod az időtartamot (vásárlás előtt hány héttel vagy hónappal mit mutatnak a keresési korrelációk: -1, -2, stb.), és kiválasztod az országot, ami jelen esetben Magyarország.

A lényeg itt az, hogy a lista azt mutatja meg: ugyanazok az emberek, akiket érdekel a terméked, mire keresett rá korábban. Ha találsz megfelelő, hozzád passzoló kifejezéseket, akkor azokra érdemes tartalmakat alkotni. Hiszen ezek érdeklik a célközönségedet.

LSI kulcsszavak

Az LSI a latent semantic indexing rövidítése, ami magyarul rejtett szemantikai indexelést jelent. Az  LSI kulcsszavak pedig olyan kulcsszavak és kifejezések, melyek  hasonlóak vagy valamiképpen kapcsolódnak a fő kulcsszavadhoz. Azért fontosak a Google számára, mert segítenek neki jobban megérteni a weboldalad tartalmát.

Amikor LSI kulcsszakat keresel, akkor ne csak a szinonimákban gondolkodj! Az LSI kulcsszavak közé ugyanis nem csak a szinonimák tartoznak, hanem más kapcsolódó szavak és kifejezések is.  Például, amikor egy Google-keresés során a találati oldal alján felsorolt kapcsolódó keresésekre is vetsz egy pillantást, akkor mindjárt láthatsz is belőlük néhányat. És azt is látod, hogy egy bizonyos kulcsszóhoz mennyi minden más kapcsolódhat a Google, illetve persze a felhasználók szerint.

Ugyanígy látod a kapcsolódó kulcsszavakat, ha elkezded beírni a keresőmezőbe a kifejezésed, és a Google lenyitja neked a javaslatokat.

LSI kulcsszavak a Google javaslatai között

Ugyanakkor a Google Ads Kulcsszótervezője is ugyanezt tudja, amikor felsorolja a lehetőségeket a kulcsszavakra. Itt csak ki kell válogatnod azokat, melyekre sokan keresnek, de a kicsi a verseny, és még a felhasználói szándék is összhangban van a céljaiddal.

Ezek mellett vannak kifejezetten LSI kulcsszavak keresésére készített eszközök: ilyen például az LSIGraph, mely azonban már a fizetős kategóriába tartozik.

Ha felépítettél egy listát, akkor lehet, hogy legszívesebben mindegyiket használnád a weboldaladon, ez azonban nem szerencsés, mert túlságosan mesterkéltté válik a szöveg, és a vele járó kulcsszóhalmozás (az alap kulcsszó szinte mindig változatlan) is veszélyessé teszi. Úgyhogy csak néhányat válogass ki közülük, a többit pedig máshol használd fel.

Long tail kulcsszavak

A long tail kulcsszavakkal nem egyszerű a munka, ugyanis hiányzik mögülük a keresési mennyiség, amely meghatározná, hogy vajon érdemes-e foglalkozni velük, vagy sem. Ugyanakkor felfedezésük megéri az erőfeszítést, mert segítségükkel komoly forgalom terelhető a weboldaladra.

A long tail egy közgazdaságban használt fogalom. A SEO esetében is érvényes azonban: ha a keresési forgalom és a kulcsszavak viszonyát egy görbével akarjuk ábrázolni, akkor egy ilyen formát kapunk.

Long tail kulcsszavak grafikonja

A sárga rész jelképezi a hosszú farkat, ahová sok kulcsszó tartozik, azonban egy-egy kulcsszó relatíve csekély forgalmat hoz a zöld zónában elhelyezkedő kulcsszavakhoz képest. Hiszen van néhány rendkívül népszerű kulcsszó, melyre rettentő sok keresés érkezik. Ezek általában rövid, egyszerű kifejezések. Amikor keresőoptimalizálunk, akkor elsőre ezek jutnak az eszünkbe. A gond csak az, hogy bár ezekre a forgalom jelentős, a verseny is.

Ezzel szemben a long tailbe tartozó kulcsszavakra kisebb a verseny, viszont akadnak köztük olyanok, melyek havonta csak egy-két találatot kapnak. Ebből következően egyébként meglehetősen nehéz kulcsszókutatást végezni rájuk, hiszen egyrészt nem látjuk a hozzájuk kapcsolódó forgalmat (mondjuk az AdWords kulcsszómennyiségi lekérdezésénél). Másrészt az is előfordul, hogy vannak olyan long tailbe tartozó kifejezések melyek a különböző kulcsszókereső eszközökkel, vagy akár a Google kapcsolódó keresései révén nem is láthatók.

A long tail kulcsszavak két típusa

1. Azok a kulcsszavak, melyek nagyon speciálisan kapcsolódnak a cégedhez. Ezekre sem érkezik sok keresés, de amikor valaki ezek alapján talál meg, akkor az értékes számodra (mert mondjuk szinte biztosan konverzióhoz, azaz megrendeléshez vezet). Az, hogy hány ilyen kulcskifejezést célzol meg, alapvetően attól függ, hogy hányat találsz meg, illetve hogy hány oldal kialakítására van kapacitásod. Hiszen minden kifejezést alapvetően egy oldalra optimalizálunk.

Az ide tartozó kulcskifejezések közös jellemzői:

  • Nagy eséllyel konverziót eredményeznek.
  • Nagyon szerény irántuk a verseny. Mivel kevesen ismerik még őket, nem optimalizálnak rájuk. Például azért, mert a kulcsszókereső eszközök nem dobják fel őket tippként.
  • A számuk viszonylag alacsony, tehát nem haladja meg a százat.
  • És hajlandó vagy mindegyikre egy önálló, optimalizált tartalmat (aloldalt) létrehozni.

2. A második típusba azok a kifejezések tartoznak, melyeket kevésbé precízen célzol meg a tartalmaiddal, de elég sok ilyen kulcsszóra megjelensz. Tipikusan ide tartoznak a felhasználók által létrehozott tartalmak, a nagy blogok, vagy akár az online lapok. A sok tartalommal a long tail kulcsszavak egy széles skáláját igyekeznek elérni, melyek a célközönségük számára fontosak lehetnek.

Ezekre jellemző:

  • Sok tartalmat készítenek.
  • Kevésbé a konverzióra összpontosítanak, mert nem igazán ismerik az oldalra érkezők szándékát, amikor ezekre a long tail kifejezésekre rákeresnek.
  • Nagy mennyiségű kulcsszót céloznak.
  • Nincsen speciális kulcsszó-cél, így elsősorban a tartalomra fókuszálnak, és nem annyira a kulcsszó-optimalizáltságra.

Long tail kulcsszavak keresése

Az első csoport esetében a keresés több módon történhet. Az egyik lehetőség például a PPC kampányok kihasználása. Ha mondjuk egy AdWords-kampányban általános egyezést használsz a kulcsszavakra, akkor találkozni fogsz érdekes kifejezésekkel a közönség részéről, melyek jók lehetnek SEO-szempontból is.

A másik lehetőség, ha kulcsszókereső eszközöket használunk, de túllépünk az AdWords kulcsszókeresőjén. Az AdWords ugyanis elsősorban a kereskedelmi szempontból releváns, jelentősebb keresési forgalommal bíró kifejezéseket sorolja. Márpedig most nem erre van szükségünk, hanem olyan kifejezésekre, melyekre gyakorlatilag nulla a forgalom. Használhatjuk a KeywordTool.io-t, Übersuggestet vagy bármilyen kulcsszókeresőt. A lényeg, hogy olyanok legyenek a kiválasztott kulcsszavak, melyekre ugyan minimális a keresés – de azért van -, miközben jelentős az értékük számodra.

A második csoportba tartozó long tail kulcsszavak használata egészen máshogy zajlik. Hiszen más típusú weboldalak használják ezeket. Ilyenkor nem célzunk meg bizonyos kifejezéseket, hanem elkezdünk a tartalmi stratégiánk alapján tartalmakat gyártani nagy mennyiségben egy bizonyos célközönség részére, hogy ezzel lefedjük a lehető legtöbb long tail kifejezést. Az ilyen tartalmak lehetnek például az edukációs célú anyagok, de építhetünk a felhasználók által készített tartalomra is.

Amire itt figyelni kell, az a tartalom egyedisége és a közönség értéke. Vagyis olyan tartalomra van szükség, mely hasznos az emberek számára. Ilyenkor nem kell aggódni a kulcsszóoptimalizálás miatt, hiszen nem is tudjuk igazán, milyen kifejezésekre fogják megtalálni. A használhatóság és a minőség a fontos, az érték, amit kínál a felhasználóknak. Ezeknek persze tükröződni kell az analitikában is.

Hány kulcsszót használjunk?

Annak nincs sok értelme, hogy egy egész weboldalt egyetlen kulcsszóra építsünk fel. Ugyanakkor azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy mi a használt kulcsszavak ideális száma. Annyi kulcsszót kell használnod, amennyi releváns a termékeddel, szolgáltatásoddal kapcsolatban. Mindegyik kulcsszóra felesleges egy külön oldalt készíteni, és folyamatosan haladhatunk a munkával.

Természetesen nem kötelező csak olyan tartalmakat megjelentetni, melyek az összegyűjtött kulcsszavakra épülnek. Írhatunk olyan témákról is, melyek számodra fontosak, esetleg aktuálisak. Ezzel nem rontjuk el a keresőoptimalizálási munkát.

Mi az a kulcsszó-kannibalizmus? És hogyan kerülheted el?

Túl sok weboldalad versenyez a jó pozícióért a Google találati oldalain ugyanarra a kulcsszóra? Akkor beleestél a kulcsszó-kannibalizmus hibájába. Az előbbiekből talán már látható, hogy ideális esetben minden kulcsszóra egy aloldal készül, a gyakorlat azonban néha másként néz ki.

Miért okoz gondot a kulcsszó-kannibalizmus?

Azok, akik beépítik online marketing stratégiájukba a SEO-t, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy ugyanannak a célközönségnek nagyjából ugyanazt a tartalmat kínálják különféle megközelítésekből. Ezzel a közönség szempontjából nem is lenne gond, hiszen a közönséged talán nem olvassa valamennyi anyagodat. Így nem okoz gondot a hasonlóság sem a közösségi médiában, sem a blogodban. SEO-szempontból mégsem a legjobb megoldás.

Ilyenkor az a helyzet, hogy megzavarod a keresőmotort, mert el kell döntenie, melyik a legjobb tartalom az adott keresésre. Mondjuk van egy webáruházad, ahol egy kategóriaoldal a férfi cipőkről szól. Ezután írsz egy bejegyzést a blogjába arról, hogy hogyan válasszuk ki a megfelelő férfi cipőt, majd egy másikat a 2019-es férfi cipő divatról. Eltelik egy kis idő, és azt látod, hogy a számodra legfontosabb kategóriaoldalad eltűnt a találati oldalakról, helyette viszont megjelent a férfi cipő divatról szóló blogbejegyzés a helyén. Ez lehet jó is Neked, de nem feltétlenül az.

A lényeg, hogy a kulcsszó kannibalizmus során gyakorlatilag a saját weboldalaid is versenyeznek egymással, nem csak a konkurenciával. A Google ugyan megpróbálja meghatározni a legrelevánsabb oldalad, hiszen kellően kifinomultak az eszközei, de ez egyrészt nem biztos, hogy az az oldal, amit Te szeretnél megjeleníteni elsőként, másrészt szétforgácsolod az erőidet.

Utóbbi alatt azt értem, hogy mivel egy adott témáról több anyagod is megjelent, így az információk szét vannak szórva ezekben. Ahelyett, hogy egyetlen bejegyzés szólna egy témáról, összegyűjtve mindent, amit tudni kell róla.

Pedig a Google azokat a tartalmakat értékeli, melyek teljes körűen felölelnek egy témát, és választ adnak a felhasználók kérdésére. A rangsorolási tényezőket vizsgáló kutatások rendre megállapítják, hogy a hosszú tartalmakat helyezi előre a Google a találati oldalakon. Ennek is ez az oka. Nyilván röviden is lehet választ adni egy-egy kérdésre – ezt mutatják a Google által is használt rich snippetek, knowledge graph -, mégis sokan igénylik az alapos válaszokat.

Hol fordul elő a leggyakrabban kulcsszó-kannibalizmus?

Meta-adatok szintjén

Ilyenkor kettő vagy több oldalad meta sorában (cím, címsorok elsősorban) fordul elő ugyanaz vagy nagyon hasonló kulcsszó. Ilyenkor a meta címsorok mindegyikében megjelenik például a férfi cipő kulcsszó. Ezt viszonylag könnyű korrigálni, mivel csak a meta sorokat kell átfutni.

Ez a fajta kulcsszó-kannibalizmus gyakran előfordul webáruházakban, pedig ezekben különösen fontosak a meta sorok, mivel amúgy kevés más szöveget tartalmaznak, így ezekre támaszkodik a Google. Webáruházakban például egy fő kategóriában is ugyanazok a szavak jelennek meg, mint az alá besorolt kategóriákban. Ilyenkor célszerű kivenni a fő kategóriából a kulcsszót, és csak az alkategóriában megtartani.

Weboldalak tartalmában

Weboldal-tartalom szintjén az jellemző, hogy kettő vagy több oldal nagyon hasonló témát jár körül. Elsősorban blogbejegyzéseknél fordul elő, és az oka többnyire az, hogy ezek sokszor nem a SEO-szempontok figyelembe vételével születnek, hanem egész más cél lebeg a készítő vagy megrendelő szeme előtt: például nagy látogatószámú anyagok elkészítése, a közösségi média megcélzása, stb.

Ilyenkor az a megoldás, hogy meg kell találni az egymással versengő oldalakat, majd ezeket úgy alakítani, hogy megszűnjön ez a verseny ugyanazon kulcsszóra. És persze a későbbiekben mindig figyelni kell arra, hogy mielőtt belevágunk egy anyag megírásába, ellenőrizzük, hogy nem létezik-e már tartalom, mely ugyanezt vagy hasonló témát jár körül.

Mit rontasz el vele?

  • Gyengíted a konverziós esélyeidet, hiszen több oldalt versenyeztetsz, miközben nyilván van köztük egy olyan oldalad, ami valamivel jobb konverziós arányt hoz a többinél.
  • Rontod a tartalmaid minőségét, mivel a szétforgácsolással sok közepes vagy gyenge minőségű anyagot prezentálsz egyetlen jó minőségű cikk helyett.
  • Az egy kulcsszóhoz kapcsolódó belső linkjeid több bejegyzésre mutatnak, egyetlen poszt helyett, így nehezebben tudja megérteni a Google is a weboldalad struktúráját, és hogy melyek a fontos oldalaid.
  • A külső linkeknél ugyancsak gondot okoz ez, hiszen több anyagod is van, mely backlinket kaphat. Tehát, ha mondjuk van 10 linked egy témára, akkor azt nem egy, hanem több, akár 5-6 bejegyzésed kapja. Ez tehát szétosztja a linkerőt (link juice) is, így rontva a cikkeid esélyét a jó helyezésre a találati listán.

Hogyan szüntetheted meg a kulcsszó-kannibalizmust?

Ha nem vagy járatos a keresőoptimalizálásban, akkor nem könnyű rájönni, hogy hol követed el a hibát a kulcsszavaidnál. Sokan ezért fordulnak SEO-szakértőhöz, aki aztán rendbe teszi a tartalmaikat, az információs architektúrát és a belső linkeléseket egy jobb helyezés érdekében. De ha mégis Te gyürkőznél neki a munkának, akkor néhány megoldás:

1. Használj 301-es átirányítást

Ha több oldalad is ugyanarra a kulcsszóra versenyez, akkor fel kell tenni magadnak a kérdést, hogy valóban szükséged van-e valamennyi oldaladra az adott témában. Ha az a válasz, hogy nem, akkor a 301-es átirányítást használhatod. Ebben az esetben a linkerőt továbbíthatod a szerinted legfontosabb oldaladra. Ezáltal az adott oldalnak növeled a relevanciáját, így pedig jobb helyezést tud szerezni a keresőben.

Tehát, ha például születik egy új blogbejegyzés egy olyan témában, melyet évekkel korábban már feldolgoztál, akkor meg kell vizsgálnod, hogy melyik az értékesebb oldal (például az alapján, hogy melyikre mutat több külső link). Nyilván ilyenkor az értékesebb oldalt érdemes megtartani, és a másikat átirányítani rá.

2. Használj canonical taget!

Ha úgy érzed, hogy mindenképpen több cikkre van szükséged ugyanabban a témában (például PPC miatt, vagy mert két különböző közönséghez szólsz), akkor egy canonical taggel jelezheted, hogy melyik ezek közül a rangsorolandó oldal. A canonical taggel megmondod a Google-nek, hogy szerinted melyik a legfontosabb tartalmad valamely keresési kifejezésre.

3. Törölj!

A 301-es átirányítást használd abban az esetben is, amikor a felesleges, rosszul teljesítő anyagokat törlöd, mert gyenge a minőségük. Teljesen felesleges rossz minőségű cikkekkel telezsúfolni az oldalad, ettől nem lesz jobb helyezésed. A vizsgálatok mindig azt mutatják, hogy egy-egy tisztítás, oldalszám-csökkentés olykor jelentős ugrást hoz a találati oldalakon.

Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy a törlés egy viszonylag veszélyes eszköz, mert előfordulhat, hogy olyan tartalmat vagy tartalmi részletet törölsz, melyet a Google értékesnek talál. Ebben az esetben javuló helyezés helyett romlás következik be. Ezért is javasolja a Google általában, hogy törlés helyett célszerű minden tartalmat inkább javítani, mert ebben az esetben kizárható, hogy emiatt romlana a helyezésed.

4. Rendezd át a weboldalad információs architektúráját!

A következő lépés, hogy megpróbálod átgondolni a weboldalat tartalmi felépítését, majd ezt egy logikusabb rendbe szervezni a fontos kulcsszavakat figyelembe véve. Csoportokba és hierarchiába kell rendezned az oldalakat, a megfelelő kategóriákba sorolásokkal és az átgondolt belső linkelésekkel – utóbbi is rendkívül fontos, de ez egy másik téma. Ami aztán elvezet az utolsó lépéshez.

5. Dolgozd át a tartalmaid!

A kulcsszó-kannibalizmus esetén a fő probléma, hogy sok oldalad nem elég eredeti, hiszen tartalmilag igen közel állnak egymáshoz. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha egy anyagba szervezed bele azokat, melyek az átdolgozott hierarchia alapján – és a keresési kifejezéseket figyelembe véve – egy oldalra kerülhetnek. Ennek eredményeként néhány gyenge minőségű oldal helyett lesz egy hiteles, erős tartalmad egy témában.

Fontos persze, hogy hova építkezel, mit és hogyan építesz be, mert pusztán attól, hogy hosszú egy anyag, még nem szerez jó helyezést. Ugyanarról a témáról kell szólnia, a feleslegeket, ismétléseket el kell távolítanod, relevánsnak kell maradnia minden sorának. Vagyis a hosszúság ellenére, a tömörség, a lényegre törő megfogalmazás a cél. Hiszen ezzel is javítod a felhasználói élményt, amit a Google is figyelembe vesz, mint rangsorolási tényezőt.

Hogyan kerüld el a jövőben?

Ha már rendbe tetted a tartalmaidat és a weboldalad információs felépítését, akkor egyetlen feladat marad hátra: a jövőben elkerülni a kulcsszó-kannibalizmust. Ennek megoldás az, ha van egy kulcsszó-stratégiád, és figyelembe veszed, hogy mely kulcsszavakat használtál már.

A kulcsszó-stratégia kialakítása során a felhasználói szándék vizsgálatáról se feledkezz meg! Alapvetően két különböző szándékról lehet szó: információs és vásárlási szándékról. A kettő más tartalmakat feltételez.