Keresőoptimalizálás (SEO)

Mi az a keresőoptimalizálás? És mi tartozik bele?

A keresőoptimalizálás alapvetően három részre osztható: technikai, on-page és off-page SEO. Lássuk, miről szól az első kettő!

Technikai keresőoptimalizálás

A technikai SEO-t fel lehet fogni az on-page részeként is, a lényegen ez azonban nem változtat: fontos, ha nem a legfontosabb tényezőről van szó, amikor keresőoptimalizálásra kerül sor. De mindenképpen ez az első, amivel foglalkozni kell.

A technikai SEO szól ugyanis a weboldal azon technikai paramétereiről, melyek nélkül a Google adott esetben egyáltalán nem is tud mit kezdeni a weboldallal, vagy csak hiányosan képes feldolgozni a tartalmát. Ez jelenti tehát a keresőoptimalizálás gerincét. Hibái esetén rendkívüli mértékben sérül a weboldalon a felhasználói élmény. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy milyen nagyszerű tartalom található a weboldalon, azt sem a látogatók, sem a Google nem fogja megfelelően értékelni.

De mi tartozik a technikai keresőoptimalizálás körébe? Lássunk néhány elemet, melyekre mindenképpen figyelni kell!

Feltérképezés és indexelés

A keresőmotoroknak először fel kell térképezniük, majd indexelniük kell a weboldalad, annak érdekében, hogy rangsorolni tudják. Ez azonban nem mindig sikerül nekik, ami nem az ő hibájuk, hanem a weboldaladé. Ellenőrizni kell tehát a Search Console-ban, hogy a feltérképezés és az indexelés rendben zajlik-e. Ez általában az első lépés egy SEO-audit során.

Az indexelés egy oldal-szintű eszköz, vagyis a keresőmotorok minden egyes aloldaladat külön olvassák és kezelik. Ellenőrzésére számtalan eszközt találhatsz, de a legegyszerűbb, ha a Google keresőben a “site:”operátort használva keresel rá az oldaladra (site:nkdigitalismarketing.hu). A Google erre válaszol megjeleníti valamennyi oldalad, melyet indexel az adott domain alatt. Ha egy-egy speciális oldal URL-t írsz be, akkor azt mutatja meg, hogy az adott oldalt indexeli-e.

Ehhez szükség van egy működő, XML (extensible markup language) weboldaltérképre. Ez gondoskodik a Google számára egy weboldal oldalainak listájáról. Különösen akkor hasznos, ha új tartalmad jelent meg, amire még nem mutatnak linkek, így nincs, ami oda vezesse a robotokat. Amint bekerül a weboldaltérképre az új oldal, a Google elég gyorsan indexeli is.

Győződj meg róla, hogy van weboldaltérképed, amit regisztráltál is a Search Console segítségével. Ha nincs, vagy a Google nem tudja olvasni a weboldaltérképet, akkor nem is fogja indexelni a weboldalad, mivel azt sem tudja, hogy létezik-e. Az oldaltérképet fel kell tölteni a Search Console-ban, így a Google mindjárt látni fogja, hogy milyen oldalaid vannak.

A feltérképezési folyamat során a keresőmotor megpróbálja meglátogatni valamennyi oldalad egy bot segítségével. Például akkor, ha talál egy oldaladra mutató linket, amelyen elindulhat. Ezután átnézi az oldalad, majd indexeli őket, a rajta lévő linkeket pedig félreteszi, hogy majd azokat is feltérképezze. A weboldaltulajdonosok elsődleges célja az, hogy biztosítsák a hozzáférést az oldalukhoz a botoknak.

Feltérképezési hibákról akkor beszélünk, amikor a keresőmotorok megpróbálják elérni a weboldalad, de nem férnek hozzá. A Google kétféle hibát különböztet meg:

  1. Oldalhibák – ilyenkor nem tudja feltérképezni az egész weboldalad.
  2. URL-hibák – ilyenkor csak egyetlen URL alatt lévő oldallal van gondja, így ez nem olyan súlyos gond, és könnyebben orvosolható.

Oldalhibák

Ide tartozik minden olyan feltérképezési hiba, ami megakadályozza, hogy a botok hozzáférjenek a weboldaladhoz. Ennek sok oka lehet, de az alábbiak a leggyakoribbak:

  • DNS-hibák: ilyenkor a keresőmotor nem tud kommunikálni a szerverrel. Ez lehet azért, mert leállt a szerver, a lényeg, hogy a weboldalad nem látogatható. Általában ideiglenes hibáról van szó, ezért a Google egy későbbi időpontban még visszalátogat, és megpróbálja ismét feltérképezni az oldalt. A hibáról értesít a Search Console-on keresztül, de ilyenkor már valószínűleg több alkalommal is sikertelenül próbálta meg elérni az oldalad.
  • Szerverhibák: ha a Search Console szervehibát jelez, akkor a bot ilyenkor sem fér hozzá a weboldaladhoz. Ennek lehet az is oka, hogy bár hozzáférhetne az oldalhoz, azonban olyan sokáig tart, hogy a szerver hibát jelez. Ez előfordulhat például akkor, ha valami gond van a kóddal, ami akadályozza a betöltődést. Ez is előfordulhat, hogy az oldaladnak olyan sok látogatója van, hogy a szerver nem bírja a terhelést. Ezek a hibák általában 5xx-es hibák, például 500-as vagy 503-as állapot.
  • Robots-hiba: a feltérképezés előtt a Googlebot megpróbál hozzáférni a robots.txt fájlodhoz, hogy lássa, van-e olyan része a weboldaladnak, melyet nem szeretnél indexeltetni. Ha viszont nem fér hozzá a robots.txt-hez, akkor elhalasztja a feltérképezést is egészen addig, amíg el nem éri a fájlt.

URL-hibák

  • Mobil URL-ek hibái: ezek olyan feltérképezési hibák, melyek az okostelefonoknál jelentkeznek. Ha reszponzív designt használsz, akkor ritkán érintenek, legfeljebb, ha még van valamilyen Flash-tartalom az oldaladon. Ha viszont szeparált mobil-oldalt használsz (melynek m.-tal kezdődik az URL-je), akkor már gyakrabban belefuthatsz a hibába. Általában olyankor fordul elő, ha hibásak az átirányítások a desktop oldalról a mobil oldalra, vagy a robots.txt-ben blokkolsz néhány mobil-oldalt.
  • Malware-problémák: ha a Google valamilyen rosszindulatú szoftvert talál valamely URL-ed alatt, akkor azt jelzi a Search Console-ban. Ezek a szoftverek általában információkat gyűjtenek, vagy akadályozzák a normál működést. Ezért át kell vizsgálnod az oldalt, és eltávolítani a malware-t.

Ha a fent felsoroltak között bármilyen hibába belefutsz, akkor javítanod kell, különben nincs értelme a további SEO-nak. A feltérképezési hibákat a normál ellenőrzési rutin részeként kellene elvégezned, hogy mindig időben felderítsd őket.

Olvasható URL-ek

Az indexelés hatékonyságát az is ronthatja, ha nem megfelelő az URL-ed. Például mert túl hosszú, vagy mert rendezetlen. Utóbbi azt jelenti, hogy lekérési paraméterek szerepelnek benne. De egyébként is figyelned kell a megfelelő URL-kialakításra: ez azt jelenti, hogy legyen minél rövidebb, érthető és jól olvasható az emberek számára.

Az, hogy a kulcsszó szerepel-e benne ma már nem túl fontos tényező. Legalábbis a Google szakembereinek többszöri nyilatkozatai is arra utalnak, hogy ennek nincs különösebb súlya a rangsorolást tekintve. Ennek ellenére persze nem árt, ha felbukkannak benne a megfelelő kulcskifejezések, hiszen tájékoztatást nyújtanak a felhasználóknak az oldal tartalmát illetően. Ebből következik az is, hogy az URL-ek lehetőleg ne legyenek félrevezetőek.

Mi van, ha nem indexeli az oldalad a Google?

A legtöbbször a hiba a robots meta taggel és a robots.txt-vel kapcsolatos. Előbbi oldalszintű beállítás, míg utóbbi az egész weboldalra érvényes. Persze az utóbbi esetében is meghatározhatsz aloldal-szintű szabályokat a robotok számára. Ha nem tudod, hogy használsz-e robots.txt-t, és hogy mi lehet benne, akkor a domainneved után írd be azt, hogy /robots.txt.

A Search Console-lal ugyancsak könnyen tesztelheted a robots.txt fájlod, így meghatározhatod, hogy hol találhatók benne hibák.

robots.txt tesztje a Search Console-ban

Az alsó sávban az egyes oldalak esetében is ellenőrizheted, hogy blokkolva vannak-e vagy sem, csak be kell írni az oldal URL-jét. Ha egy oldal le van tiltva, akkor megjelenik mellette a “disallow:” szöveg.

A robots meta tag a másik lehetőség a blokkolásra. Ez az oldalak header részében található. Általában nincs szükség arra, hogy meta taggel és robots.txt-vel is blokkolásra kerüljön egy oldal. Elég, ha csak a robots.txt-ben szerepel az indexelés tiltása.

A robots meta tagnek ugyanakkor más funkciói is vannak. Például jelezheted a keresőmotoroknak, hogy az oldalon szereplő linkeket ne kövesse (follow, nofollow). Ez tehát azt jeleni, hogy nofollow linkek szerepelnek az oldalon, vagyis ezeket nem követi a Google. Bizonyos esetekben erre szükség van, tipikusan akkor, ha fizetett cikkről van szó.

Ami még gondot jelenthet, az a JavaScript használata. A Google ugyanis nem minden esetben képes végrehajtani és indexelni minden JavaScriptet. Érdemes tehát a “Megtekintés Google-ként” funkciót is használni a Search Console-ban, ez ugyanis megmutatja, ha valami gondja akad a JavaScripttel a Google-nek. Ilyenkor például nem tudja követni az ott szereplő linkeket, hiszen ezek számára nem léteznek.

Weboldalsebesség

Az egész technikai SEO-nak talán a weboldalsebesség a legszerteágazóbb része, mert rendkívül sok tényező optimalizáltsága határozza meg. Habár a weboldalsebesség esetében keresőoptimalizálási-szempontból nem “minél gyorsabb, annál jobb” elv érvényesül, a Google figyelembe veszi azt a rangsorolásnál, ha túl lassú a weboldal. Azt pontosan nem lehet megmondani, hogy mi ez a túl lassú, mert a Google erről nem árult el egzakt számokat.

Az ugyanakkor leszögezhető, hogy egy lassú weboldal esetében romlik a felhasználói élmény. Hiszen a Google találati oldaláról a weboldal linkjére kattintók másodpercekig csak egy üres oldalt látnak. És persze ilyenkor gyakran meg sem várják, hogy betöltődjön az oldal. Azt pedig a Google nem engedheti meg magának, hogy csupa “üres weboldal” sorakozzon a találati lista első oldalán, így érthető módon ezeket hátrébb sorolja.

A Google ugyan meghatározott ajánlott sebességet mind mobilos, mind asztali gépes megjelenésnél, azonban ezek az 1-2 másodperces idők egyelőre nehezen tarthatók. Nem véletlen persze, hogy elindította az AMP-t is, mellyel gyorsabb weboldalakat tud megjeleníteni a keresőben. Az AMP (accelerated mobil pages) azonban nem rangsorolási tényező, és nem elegendő a mobilbarát weboldal helyettesítésére sem.

A lényeg tehát az, hogy ha a Google azt látja, hogy másodperceken belül fordulnak vissza az emberek a weboldaladról, akkor ront a helyezéseden. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy mennyire jó a tartalmad, nem is fognak vele találkozni az emberek. Ezzel az eszközzel ellenőrizhető, hogy milyennek látja a weboldalad sebességét: a PageSpeed Insigths fel is sorolja, hogy mi az, ami rendben van sebesség szempontjából, és mi az, ami nem.

A listán olyan elemeket fogsz találni, melyekre egyébként is érdemes figyelni a weboldal sebességének optimalizálásakor. Ide tartozik többek között:

  • A képek mérete (mely általában a legfontosabb lassító tényező tud lenni).
  • A gyorsítótárazás hiánya.
  • A túl sok http-lekérés.
  • A nem tömörített JS és CSS fájlok.
  • A lassú webhosting.

Ennél azonban jóval több paraméter is beleszól a sebességbe, melyekre rámutat a Google teszteszköze. A 100 százalékos eredményre talán felesleges törekedni, azonban jó iránymutatást adhat.

Mobilbarát kialakítás

Még ma is fontos tényező egy SEO audit során annak vizsgálata, hogy az adott weboldal kellően mobilbarát-e, reszponzív designt használ, miként minősíti a Google. Annak ellenére, hogy most már alapvetően a reszponzív megoldások korában élünk. Tehát remélhetőleg nincs olyan új oldal, melyet ne optimalizálnának annak fejlesztői okostelefonokra és tabletekre.

Ugyanakkor akadnak még olyan régebbi weboldalak, ahol ez nem történt meg. Mivel a Google 2018 márciusában már elindította a mobil first indexet is, így a weboldalaknak a mobilos megjelenése kerül indexelésre, és ez alapján történik a rangsorolás.

Természetesen azok a weboldalak sem hullanak még ki a találati oldalakról, melyek nem rendelkeznek semmilyen mobilra optimalizált megoldással, ennek ellenére felhasználói élmény szempontjából nagy a hátrányuk. Márpedig ezt is figyelembe veszi a Google. És az emberek több mint fele ma már mobiltelefonokkal éri el a weboldalakat.

Emiatt a Google a reszponzív, illetve adaptív (dynamic serving) megoldásokat javasolja. Annál is inkább, mert ezeknél többnyire azonos a tartalom asztali gépes és mobil megjelenésnél. Márpedig, ha a mobilos oldal alapján rangsorol a Google, akkor a jó rangsorolás érdekében célszerű nem megvágott tartalmakat használni. Amit egyébként erősen ajánl is.

A mobil indexre történő átállás gondot okoz a szeparált (m. kezdetű URL-ek) mobiloldallal rendelkezőknek. Ilyenkor ugyanis külön figyelni kell arra, hogy a tartalmak legfontosabb részei jelen legyenek a mobilos verzióban, ugyanígy a felépítésének és a rajta szereplő metaadatoknak is egyezniük kellene. Ez tehát dupla munka, de még mindig jobb, mint ha egyáltalán nincs mobilra optimalizált weboldalad.

A Google mobilbarát-jelleget vizsgáló eszközével egyébként leellenőrizheted, hogy miként vélekedik ebből a szempontból a weboldaladról.

Weboldalhibák

A weboldalhibák is rontják a felhasználói élményt, ezért fontos, hogy minél ritkábban bukkanjanak fel az oldalunkon. De mik tartoznak ide?

404-es oldalak

Rendkívül frusztráló az emberek számára, amikor meglátnak egy biztató oldalcímet a keresőben, majd rákattintva egy 404-es hibába futnak bele, azaz a weboldal már nem létezik. A Google ugyan hangsúlyozza azt, hogy 404-es hiba miatt nem értékeli le a weboldalakat, hiszen teljesen természetes a weben, hogy oldalak jönnek létre és szűnnek meg, ennek ellenére érdemes óvatosan bánni velük.

Az emberek ugyanis nem szeretik őket. Ezért egyrészt, ha mindenképpen törlünk egy oldalt, akkor egy egyedi 404-es oldalt jelenítsünk meg helyette a megfelelő linkekkel, üzenettel és felépítéssel. A megfelelő kialakítás ugyanis akár továbbkattintásra is bátoríthatja a látogatókat, és nem lépnek egyből vissza a Google találati oldalára. Másrészt viszont – ha lehetséges -, akkor gondoskodni kell a megfelelő átirányításról egy releváns oldalra.

301-es átirányítások

A 301-es átirányítás egy végleges átirányítás (míg a 302-es az ideiglenes). Ilyenkor egy átirányított oldal URL-jét beírva a felhasználó egy másik oldalon találja magát. Az átirányításokkal lehet visszaélni, lehet velük hibázni, és lehet jól is használni őket. Fontos, hogy betartsuk a szabályokat a 301-es átirányítás esetében, hiszen a Google szemében a régi oldal átadja az új oldalnak az erejét. (Az, hogy milyen mértékben adja át, vitatott. Az viszont biztos, hogy a 302-es esetében nem kerül át az erő az új oldalra, úgyhogy ilyet ne használj tartósan.)

A 301-es esetében figyelni kell arra, hogy ha nem azonos vagy részben azonos tartalomról, vagy legalábbis nem releváns oldalról van szó, akkor az problémát jelenthet a felhasználónak. Hiszen mást kap, mint amit keresett. Így pedig gondot jelent a Google számára is. Amit szintén nem árt észben tartani, hogy az átirányítási láncokat csak egy bizonyos szintig követi a Google. Ha túl sok sorakozik belőlük egymás után, akkor egy idő után nem követi tovább a láncot.

Ráadásul az átirányítások lassítják is az oldalt, és azt is jelezhetik, hogy gondok vannak a weboldal struktúrájával. Ez pedig szemet szúrhat a Google-nek is. Ezért célszerű már jó előre átgondolni a megfelelő struktúrát (SEO szempontból is), és annak megfelelően építkezni a tartalmakkal.

Törött linkek

Törött linkről akkor beszélünk, amikor egy oldalon belüli link olyan URL-re mutat, mely nem vezet sehova. Az ilyen linkre kattintás nem egy jó élmény a felhasználó számára, így érthető módon jobb, ha nincsenek törött linkek az oldalainkon. Ezzel annyit lehet tenni, hogy érdemes rendszeresen ellenőrizni szoftverekkel a törött linkek jelenlétét. Ez nem egy különösebben bonyolult és időigényes dolog, így érdemes nekifutni olykor.

Duplikált tartalmak

A technikai keresőoptimalizálás, illetve a weboldalhibák körébe tartozik a duplikált tartalmak kérdése is, hiszen ezek canonical tag (részben pedig 301-es átirányítások) megfelelő használatával orvosolhatók. A duplikált tartalom olyan tartalom, mely többször is megtalálható a weben ugyanazon vagy nagyon hasonló formában.

A duplikált tartalmak azért jelentenek gondot, mert a Google nem tudja eldönteni, hogy melyik az eredeti verziója egy tartalomnak, és melyik a másolat. Azaz melyiket jelenítse meg a találati oldalon. Ezt tehát jelezni kell.

A duplikált tartalom kétféle lehet: saját oldalon ismétlődő, vagy más weboldalon megjelenő azonos tartalom. Egyik sem jó a felhasználók számára, hiszen nem akarják sem a Te weboldaladon ugyanazt a szöveget olvasni több helyen is, ahogy nem akarnak belefutni több blogon sem ugyanabba a bejegyzésbe.

Duplikált tartalom persze nem csak csalási szándékkal keletkezhet, előfordul, hogy szükség van rá. Így ilyenkor még inkább oda kell figyelni a megfelelő kezelésre, vagyis a canonical tagek használatára.

Megfelelő weboldal-felépítés

Mivel a felhasználói élményt alapvetően meghatározza, hogy mennyire könnyen navigálható egy weboldal, milyen könnyen átlátható az információs architektúrája, ezért figyelni kell arra is, hogy miként alakítjuk a weboldal felépítését.

A cél itt az, hogy a felhasználók minden tartalmat könnyen megtaláljanak a főoldalról kiindulva, ne kelljen feltúrniuk az egész oldalt valamely blogbejegyzést keresve.

Strukturált adatok használata

Szintén egy technikai paraméter, hogy a weboldal használ-e strukturált adatokat, és hogyan. Ezek a strukturált adatok egyrészt a weboldal tartalmának megértésében segítenek a keresőmotoroknak, másrészt lehetőséget teremtenek a találati oldali snippetek (az egyes találatok) előnyösebb megjelenítésére. A strukturált adatokkal ugyanis ezeket a snippeteket gazdagíthatjuk különféle plusz információkkal, például egy értékeléssel.

Biztonság

A Google számára fontos a biztonság kérdése, ezért előnyben részesíti a https-oldalakat a http-oldalakkal szemben. A közvélekedéssel ellentétben persze csak akkor, ha egy adott tartalomból kétféle verzió létezik (http és https alatt is ugyanaz).

Másrészt viszont a Chrome böngésző figyelmezteti a felhasználókat arra, ha http-oldalon akarnak információkat megadni. A Google megítélése szerint akkor is fontos lenne az SSL használata a weboldalaknál, ha nem kerül sor adatok bevitelére a felhasználók részéről. Tehát, bár nem rangsorolási tényező a https, a Chrome figyelmeztetései könnyen elriaszthatják az embereket a weboldaladról. Márpedig jelenleg a Chrome messze a legnépszerűbb böngésző a világon.

Ráadásul az is megfigyelhető, hogy rohamosan nő a találati oldalak első oldalain megjelenő https-oldalak száma, és ma már túlsúlyba kerültek az átlagos találati oldalakon. Érdemes tehát alkalmazkodni a változásokhoz, és megtenni a szükséges lépéseket ebbe az irányba is annak érdekében, hogy ne ilyen alapvető technikai probléma gyengítse az online marketing erőfeszítéseid.

On-page keresőoptimalizálás

Az on-page SEO alapvetően arról szól, hogy egy weboldalt “mit mond a keresőmotornak”. Az on-page optimalizálás révén a keresőmotor jobban megérti a weboldalad, tudni fogja, hogy ki vagy, mit csinálsz, miről írsz. Ha pedig mindezt pontosan érti, az javítani fogja a helyezésed a találati oldalakon.

Az on-page keresőoptimalizálás lényege az, hogy bizonyos kulcsfontosságú helyekre el kell helyezned az adott oldal kulcsszavaid.  De melyek ezek a helyek?

Szövegtörzs vagy kenyérszöveg

A szövegek jelentik a legfontosabb részt az on-page SEO-n belül.  Itt tehát mindenképpen szerepelnie kell az adott oldal kulcsszavainak. Ezt azért díjazzák a keresőmotorok (rangsorolási tényező), mert a felhasználók is szeretik, ha azzal a kifejezéssel találkoznak egy adott oldalon, melyre éppen rákerestek.

Korábban ugyan próbálták meghatározni, ellenőrző szoftverek is léteztek rá, de ma már nincs meghatározott képlete annak, hogy hány kulcsszónak, milyen sűrűségben kellene szerepelnie a szövegben. Ha találsz is erre nézve iránymutatást, azt nem kell komolyan venni, a Google ma már sokkal intelligensebben képes megítélni a tartalmaidat, nem a kulcsszavakat számlálja a rangsorolás meghatározásakor. Arra viszont figyelned kell, hogy ne ess a kulcsszóhalmozás hibájába, mert erre érzékeny a Google. A kulcsszavaid használatánál elsősorban a felhasználók elvárásait vedd figyelembe.

Annál is inkább, mert a kulcsszavak ma már inkább csak valamiféle kulcsszómagot, témát jelölhetnek, melyek köré felépül egy oldal tartalma, szövege. A Google vizsgálja a szinonimák előfordulását, a közeli variánsokat, a szövegkörnyezetet, figyelembe veszi a TF-IDF elvet, vagyis figyel a kulcsszó relevanciájára (összehasonlítja azt, hogy milyen gyakran szerepelnek bizonyos kifejezések a szövegünkben, és milyen gyakran jelennek meg a weben más tartalmakban. Ha nagyobb gyakoriságot észlel, akkor relevánsabbnak találja).

Talán arra gondolsz, hogy ez nehezebbé teszi a keresőoptimalizálást, pedig nem. Neked is könnyebbé válik a munkád, hiszen így rugalmasan, a valódi keresési igényekre reagálva alakíthatja ki a találati listát a Google. Olyan kulcsszavakra is meg fogsz tehát jelenni egy-egy tartalmaddal – feltételezve, hogy értékes az adott tartalom -, melyek nem is szerepelnek a szövegben. Viszont a felhasználó szándékait elemezve ez a legjobb találat a számára.

Meta címsor (title tag)

A meta címsor egy HTML elem, mely a weboldal témáját foglalja össze. Nem a weboldalon találkozol vele, hanem a találati oldalakon az egyes találatok címsoránál. Ezért hatással van az átkattintási arányra, ami azt jelenti, hogy nem csak a kulcsszavak elhelyezésére kell figyelned, hanem arra is, hogy mennyire ösztönzi kattintásra az embereket.

A kulcsszavak szempontjából tehát fontos rész, ugyanakkor ma már ez sem kritikus tényező. Ahhoz, hogy megjelenjen egy keresésre az oldalad nem kell a pontos kulcsszónak a címben szerepelnie. Persze célszerű, ha a cím a témára összpontosít, hiszen ezzel segítséget nyújt a Google számára is a jobb megértésben.

  • Meta címsora minden oldalnak egyetlen egy van, és SEO szempontból lényeges, hogy létezzen, ki legyen töltve.
  • A sornak a tartalomról kell szólnia.
  • Szerepelnie kellene benne a fő kulcsszónak, ugyanakkor a kulcsszóhalmozást el kell kerülni.
  • A meta címsor maximális hossza 600 pixel, ami 70-80 karakternek felel meg, de ez a maximum, úgyhogy érdemes inkább 65 karakteresre venni a címsort, hogy biztosan kiférjen. Adott esetben hosszabb címsor is elfér a találati oldalon, érdemes ezt minden esetben ellenőrizni.

Meta leírás (meta description)

A meta leírás az egyes találatoknál a címsor és az oldal URL-je alatt jelenik meg a találati oldalakon. Míg a meta címsor rangsorolási tényező, azaz figyelembe veszi a Google a találati oldali sorrend kialakításánál, addig a meta leírás nem az. Ugyanakkor van jelentősége abból a szempontból, hogy milyen átkattintási arányt (CTR-t) érhetünk el a találati oldalon. Egy figyelemfelhívó, meggyőző, call to actiont tartalmazó meta description több kattintást eredményezhet. Ugyanakkor a kulcsszónak is érdemes szerepelnie benne, hiszen kivastagítja a Google, és ez is javítja az emberek kattintási hajlandóságát.

Érdemes tehát foglalkozni vele, azt azonban tudni kell, hogy a Google egyre kevesebbszer jeleníti meg a találati oldalon az általunk írt descriptiont. Ennek oka, hogy próbál relevánsabb – a felhasználói szándékait figyelembe vevő – szöveget megjeleníteni. Így az oldal tartalmát felhasználva állít elő egyet, ami várakozásai szerint jobb átkattintási arányt érhet el.

Ennek ellenére érdemes megírni a saját verziónkat, ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy a megjelenített szöveg hosszán is módosít időnként a Google. Míg 2017 decemberében kibővítette kb. 320 karakterre, addig 2018 májusában ismét 160 karakter alá csökkentette a megjelenített hosszúságot desktopon. Mobilon még rövidebb. Ezekhez a változásokhoz pedig nehéz igazodni.

Ennek ellenére érdemes lehet egy kulcskifejezést tartalmazó, az oldal tartalmát összefoglaló, legalább 150-160 karakteres szöveget írni. Lehet hosszabb is, de a lényegesebb részek akkor kerüljenek a szöveg elejére. A lényeg, hogy a potenciális megrendelőkhöz szóljon, akár csak egy jó marketingszöveg. Éppen ezért a CTA-t sem érdemes lehagyni.

URL-ek

Az URL-struktúra kialakítása kellő átgondoltságot igényel. Főleg azért, mert utólag már nehéz és nem is szerencsés módosítani rajta. Lehet, de megnehezíti a helyzetet, akár a rangsorolást tekintve is ronthat rajta. Néhány szabályt érdemes követni az URL-struktúra és az egyes URL-ek kialakításakor.

  • Az URL legyen rövid.
  • Ne legyenek benne számok, szimbólumok, nagybetűk.
  • A szavak között kötőjelet használj és ne aláhúzásjelet.
  • Hagyd el belőle a kötőszavakat.
  • Lehetőleg tartalmazza az adott oldal fő kulcsszavát.

Utóbbi persze nem kötelező, hiszen ma már nem jelent támpontot a Google számára, igen csekély mértékben veszi figyelembe a rangsorolásnál. Ennek ellenére nem szabad elfogadni a készen kapott URL-eket, például olyat, amit az oldal címsorából képez a CMS.

Arra viszont figyelni kell, hogy az URL esetében se ess a kulcsszóhalmozás hibájába. Használj természetes, rövid URL-eket és ne erőlködj túlzottan a kulcsszavak elhelyezésén. Elsősorban itt is a felhasználók igényeit kell szem előtt tartani, azt, hogy könnyen olvassák az URL-t.

Címsorok

A címsorok a weboldal kódjában h jelöléssel jelennek meg (h1, h2, stb.). Értelemszerűen a h1 a legfontosabb, és ahogy nő a szám, úgy csökken a fontosságuk. Régen alapkövetelmény volt az egyetlen h1 használata minden oldalon, ma már azonban nem ejti kétségbe a Google-t, ha több is van belőle, tudja kezelni a helyzetet. Elsősorban arra kell figyelni, hogy a felhasználó számára kibontakozzon a szöveg hierarchiája a h-sorok használata révén.

Megírására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a meta címsoréra, csak itt nem fontos a karakterszám. Nyilván túl hosszú címet adni értelmetlen, nem díjazzák a felhasználók, és így a Google sem.

Képek alt szövege és címe

Amennyiben használsz kulcsszavakat a weboldaladon – márpedig SEO szempontból általában javasolt egy-két releváns kép használata (és itt nem az értelmetlen stockfotókra gondolok, hanem olyan képekre, mely segíti a tartalom megértését) -, akkor figyelni kell az alt textre és a képcímekre is. Ezekben is célszerű szerepeltetni az adott oldal fő kulcsszavát.

Az alt text ugyanis azt mondja el a keresőmotoroknak, hogy miről szól a kép. Ugyanakkor, ha nem betölthető a weboldalon, akkor a kép helyén ez jelenik meg, valamint azoknak az embereknek is segítséget nyújt, akik szövegfelolvasót használnak. A képcímek viszont akkor jelennek meg, amikor fölé viszi a felhasználó az egérmutatót.

Belső linkek

A megfelelő belső linkrendszer kialakítása segít a felhasználóknak a weboldalon történő navigálásnak, és a Google-nek a weboldal tartalmának jobb megértésében. Hasonlóan a megfelelő URL-struktúrához – és kapcsolódva ahhoz – egy átgondolt rendszert kell felépíteni.

Röviden vázolva: a hierarchiának egyértelműen látszódnia kell, azaz a főoldal alá legyenek a fő témakategóriák sorolva, azok alá pedig ezek alkategóriái. A linkeknek ezt az elrendezést kell támogatnia, hiszen ez segít annak meghatározásában a Google számára, hogy lássa, melyek a fontosabb oldalaink. Nyilván azok, melyekre több belső link mutat.

Amire figyelni kell, hogy

  • ne legyenek olyan oldalaid, melyek sehonnan nem kapnak linket.
  • Melyek a fontosabb oldalak, és ezek több belső linket kapjanak.
  • A horgonyszövegben szerepeljen a céloldal kulcsszava, mivel ez segít abban, hogy a keresőmotorok megértsék annak az oldalnak a tartalmát. A belső linkeknél nem kell félni a horgonyszövegek túloptimalizáltságától, azt nem tekinti gyanúsnak a Google.

Ezek lennének tehát röviden a legfontosabb on-page keresőoptimalizálás rangsorolási tényezői, ezekkel érdemes kezdeni, amikor keresőoptimalizálásra kerül sor. A szabályok nem túl bonyolultak, betartásukhoz persze kell némi rutin. Ugyanakkor, ha nem trükközünk, akkor még nagyon odafigyelni sem kell, egyszerűen a felhasználók igényeit szem előtt tartva kell megírni a tartalmakat.