Média

Sokat olvasod a híreket? Nem lesz jó vége!

A hírfogyasztás evolúciós kényszer, de megterheli az embert, főleg abban a mennyiségben, amennyit mostanában fogyasztunk a hírekből. Mivel én nem csak fogyasztom, hanem írtam és írom is a híreket – nem csak az ilyen és ehhez hasonló blogposztok formájában, hanem valódi hírmédiában -, ezért fontosnak tartom boncolgatni egy kicsit a témát.

Komoly gondokat okozhat az emberek egészségére nézve a hírfogyasztás, mely egyre extrémebb méreteket ölt. Egy 2017-es kutatás azt találta, hogy az amerikaiak hírfogyasztásának kedvezőtlen hatása már érezhető: a megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy a hírek stresszt okoznak számukra, és sokan számoltak be idegességről, fáradtságról, álmatlanságról a hírek miatt.

Mégis az amerikai felnőttek 10 százaléka minden órában megnézni a legfrissebb híreket, és 20 százalékuk gyakorlatilag folyamatosan figyeli a közösségi média feedeket, melyek persze felsorakoztatják számára a legfrissebb információkat, akár akarják, akár nem.

Persze, sokan érezzük úgy, hogy tájékozottnak lenni fontos dolog, ugyanakkor az a mód, ahogy kapjuk a híreket, egyre károsabb az egészségünkre nézve. Mint Graham Davey a Sussex Egyetem pszichológiaprofesszora a Time-nak elmondta, nagyot változott az elmúlt 15-20 évben az, hogyan jutunk hozzá a hírekhez. A változás pedig nem tesz jót az egészségünknek.

A hírek ma már egyre inkább sokkolóak és a vizualitásra építenek. Olyan erős hatásúak, hogy az akut stresszt okoz, alvásproblémákat, hangulatingadozást, agresszív viselkedést, sőt akár poszttraumás stressz szindrómához is vezethet. Davey egyik vizsgálata szerint a negatív hírek jelentős mértékben megváltoztatják a hangulatunkat, jellemzően szomorúbbá és idegesebbé válunk tőlük. A hírek elmélyítik a személyes aggodalmainkat is, még akkor is, ha semmi közük ezeknek az aggodalmaknak a hírekhez.

De ha a hírek stresszt okoznak, akkor miért fogyasztunk belőlük egyre többet? Davey szerint egyrészt azért, mert szórakoztatnak, másrészt pedig azért, mert az emberi agy arra van beállítva, hogy keresse az ijesztő és nyugtalanító információkat. Régen a túlélésünk függött attól, hogy milyen sikeresen kerüljük el a bajt – hívta fel a figyelmet Loretta Breuning, a Kaliforniai Egyetem korábbi professzora.

Mint mondta, az emberi agy elsősorban a veszélyre fókuszál, ez a beállítódás pedig meglehetősen nehézzé teszi, hogy ne figyeljünk a negatív hírekre, és inkább a pozitív dolgokra összpontosítsunk. A média – és olykor a marketing – pedig ügyesen kihasználják ezt.

Breuning azt is megjegyezte, hogy habár elvileg azért követjük a híreket, hogy tájékozott állampolgárok legyünk, a legtöbb hír, amivel találkozunk, mindössze pletyka, egy magasabb nyilvánossági szintre emelve.

Chris Petersen, a koppenhágai Aalborg Egyetem professzora ugyanakkor arra is kitért, hogy egyénileg eltérő, ki, hogyan reagál a hírekre. Nem egyszerűen a hírek mennyisége számít, hanem inkább az, hogy milyen hatást gyakorolnak az életünkre. Ha azt érezzük, hogy gondot okoz a kapcsolatainkban, a közérzetünkben, akkor indokolt lehet némi változtatás a hírfogyasztási szokásainkat illetően.

Érdemes megfigyelnünk, hogy miként módosítják a hírek a hangulatunkat, vagy hogy negatívabbá teszik-e a gondolkodásunkat. Ha úgy vesszük észre, hogy a hírek miatt pesszimistábbak vagyunk, akkor érdemes egy kis szünetet tartani, és valami hangulatjavító tevékenységbe kezdeni: például zenét hallgatni, edzeni, vagy bármi olyasmit nézni, ami mosolyt csal az arcunkra.

Ezzel párhuzamosan pedig hasznos lehet módosítani a hírfogyasztási szokásainkon, hiszen sokan üzenetet kapnak a legfrissebb vagy legfontosabb hírekről az okostelefonjukra, mások folyamatosan figyelik a háttérben futó híreket, ami túl sok. Nekik érdemes lehet napi egyszeri időkeretet meghatározni hírfogyasztásra, mondjuk ebéd utáni vagy vacsora előtti időpontot. Fontos azonban, hogy semmiképpen sem este, lefekvés előtt olvassuk vagy hallgassuk a híreket.

Összességében tehát elmondható, hogy informáltnak lenni ugyan hasznos, azonban, ha már az egészségünket károsítja a hírfogyasztás, akkor hasznosabb mérsékelni azt, vagy akár teljesen leszokni róla, mert ezzel többet nyerünk, mint a hírek általi tájékozottsággal.